„Egy 7 hónapos terhes nőt fellógattak egy gerendára. Mindkét kezét durva kötéllel kötötték meg, amelyet a gerendához rögzített csigán vezettek át. A zsámolyt, amelyen állt, eltávolították, így a nő a levegőben függött. A gerenda 3-4 méter magasan volt. A kötél egyik végét az őrök tartották. Amikor meghúzták a kötelet, a nő a levegőben függött; amint elengedték a kötelet, az áldozat lezuhant. Ezt a terhes nőt addig kínozták így, amíg el nem vetélt. Még kegyetlenebb az a tény, hogy a férjét arra kényszerítették, hogy végignézze, ahogy agonizál, miközben a meg nem született gyermekük a szeme láttára járta a végét.”
A fenti történet nem egy horrorfilmből származik, hanem napjainkban történt meg a kínai Wanjia kényszermunkatáborban, és nem egyedi esetről van szó.
A gyermekét elvesztő hölgyhöz hasonlóan, aki a saját szemével látta a halált, ártatlan emberek milliói estek áldozatául a minden emberi észt felülmúló brutalitásnak, pusztán azért, mert a Fálun Gongot (vagy Fálun Dáfát) gyakorolták – a „qigong-gyakorlatok” egy hagyományos formáját, amely az Őszinteség, Jószívűség és Türelem elveire épülő erkölcsi tanításokon alapul.
Az egész 1999. július 20-án, az éjszaka közepén kezdődött, amikor a sötétség fátyla alá rejtve a rendőrök Kína-szerte emberek tízezreit rángatták ki az ágyból, és furgonokba kényszerítették őket. Sokakat börtönökbe, lágerekbe és fogolytáborokba vittek. Amikor ezek megteltek, stadionokba vitték őket. Tíz évvel a Tiananmen téri mészárlás után Kína ismét a feje tetejére állt egy kegyetlen diktátor parancsára…
A pekingi diktatórikus rezsimre jellemző rendkívül brutális vizsgálatok következtek. Az ezt követő hetekben pedig az elnyomó apparátusnak sikerült rengeteg embert letartóztatnia, aki egyik napról a másikra a Kínai Kommunista Párt (KKP) feketelistáján találta magát.
Mi volt a bűnük? Tulajdonképpen semmi. Éppen ellenkezőleg. Olyan emberek voltak, akik arra törekedtek, hogy jobb emberekké váljanak, mert a Fálun Dáfá gyakorlása a meditatív testi gyakorlatok mellett arra irányítja a követőit, hogy mindennapi életükben is tartsák be az egyetemes erkölcsi elveket, és próbáljanak meg önzetlenebbek lenni. Olyan emberek voltak, akiket bármely normális országban megbecsülnének. De nem a diktatúra alatti Kínában. „Bűnösök” csak azért, mert sokan lettek, túlságosan sokan az országot irányító diktátor paranoiája és abszolút ellenőrzés iránti vágya számára, a Fálun Gong-gyakorlók kíméletlen üldözés célpontjává váltak.
A pekingi kommunista rezsim vezetője rájuk szabadította a poklot. Nem számított, hogy egyszerű polgárok voltak, akik csak megpróbáltak jobbak és egészségesebbek lenni, és csendben törődtek a saját munkájukkal és életükkel a társadalomban. Jiang Zemin beteges nézete szerint a Fálun Gong által hirdetett erkölcsi elveknek nem volt helye egy olyan társadalomban, amelyet egy olyan rezsim irányít, amely olyan elveken alapul, mint az erőszak és az osztályharc.
Nem ritkán a politikusok – akár keletről, akár nyugatról legyenek – kicsinyes érdekekből saját polgáraik ellen fordulnak. Ami azonban Kínában történt – és még mindig történik – az felülmúlja a világ legbetegebb és legkegyetlenebb forgatókönyveit.
Hogyan kezdődött ez az egész?
1992. május 13-án egy szerény északkelet-kínai iskolában először kezdték el nyilvánosan tanítani a Fálun Dáfát, egy ősi gyökerekkel rendelkező hagyományos „qigong-gyakorlatot”, amely mélyreható változásokat hozott a modern Kínában.
Mivel a gyakorlat ingyenes és nagyon hatékony volt, nem telt el sok idő, amíg Kína-szerte parkok teltek meg emberekkel, akik a Fálun Dáfá lassú és könnyed mozgásgyakorlatait végezték, és ami még fontosabb, megpróbálták mindennapi életüket az Őszinteség, Jószívűség, Türelem elveit követve élni. Mert a Fálun Dáfá tanításainak lényege éppen ennek a három egyetemes értéknek a betartása, amelyek az egész világon az erkölcsiség alapját képezik, és a gyakorlók számára harmóniát, belső nyugalmat, optimizmust, valamint az élet és az őket körülvevő környezet mély megértését biztosítják.
A bevezetése óta eltelt mindössze 7 év alatt a Fálun Dáfát 70-100 millió kínai gyakorolta – a pekingi kormány hivatalos statisztikái szerint –, és ez a szám továbbra is hihetetlen ütemben növekedett.
A társadalom számára az előnyök tagadhatatlanok voltak: a jobb egészségnek köszönhetően a gyakorlók nem terhelték Kína egészségügyi rendszerét. Többet dolgoztak, szorgalmasak voltak, és az iskola által hirdetett elvek alapján felelősségteljesek voltak, és gondoskodtak a körülöttük levőkről. De nem számított, hogy a társadalom hasznára váltak. Amikor a Fálun Dáfát gyakorló kínaiak száma meghaladta a Kínai Kommunista Párt tagjainak a számát, Jiang Zemin diktátor elrendelte a mozgalom minden eszközzel történő felszámolását.
Így jött létre a 610-es iroda, egy Gestapo-szerű, igazságszolgáltatáson kívüli szerv, amely a Fálun Dáfá elleni üldözés koordinálására szakosodott az egész országban. A kommunisták stílusában a gyakorlat lejáratását célzó, országos propagandakampány következett, valamint a tisztogató kampányokra jellemző akciók egész sora – gyilkosságok, kínzások, nemi erőszakok stb.
Azóta – 1999. július 20-a óta – több mint két évtized telt el, hogy a kínai politikai rendszer elnyomja saját polgárait, és az üldözésnek még nincs vége. Még most is sokak élete egy hajszálon függ: egy kopogás az ajtón, ami börtönbe juttatja őket, egy újabb erőszakos vizsgálat, vagy egy újabb kínzás, ami a halálukhoz vezet.
Az emberiség elleni újfajta bűncselekmény
A KKP több tízmillió gyakorló ellen indított tisztogatási kampánya egy olyan iparág kialakulásában csúcsosodott ki, amely a lelkiismereti foglyok szerveinek az elrablásán alapul, és a szervátültetésre szánt szervek eladása dollármilliárdokat hoz a pekingi rezsimnek.
Kérjük, tekintse meg a Genocidul Medical: Crime în masă ascunse în industria transplantului de organe din China (Orvosi népirtás: A kínai szervátültetési iparban elrejtett tömeggyilkosság) című dokumentumfilmet.
Bár a különböző érdekek (politikai, gazdasági stb.) miatt a téma nem kap elég nyilvánosságot, mégis számos nemzetközi visszhangot váltott ki. A legfrissebb fejlemény 2022. május 4-én történt, amikor az Európai Parlament új állásfoglalást fogadott el, amelyben „komoly aggodalmát fejezte ki a Kínai Népköztársaságban fogvatartottaktól, pontosabban a Fálun Gong-gyakorlóktól való folyamatos, szisztematikus, embertelen és államilag támogatott szervrablásról szóló jelentések miatt”.
Ez csak egyik a számos nemzetközi szinten elfogadott állásfoglalás közül. Természetesen ezeknek az dokumentumoknak csak szimbolikus értékük van. A valóság az, hogy annak ellenére, hogy olyan bűncselekményekről beszélünk, amelyek felérnek a nácik bűntetteivel, ráadásul meghaladják azokat, nemzetközi szinten nincs meg a politikai akarat, hogy a súlyosságának megfelelő mértékben foglalkozzanak a kérdéssel.
A Nyugat számos kulcsszereplője nagy üzleteket köt a pekingi rezsimmel, és inkább szemet huny a bűnök felett, vagy csak formálisan ítéli el azokat. Egy egyre inkább profitorientált világban az emberi jogokról való beszéd inkább „elméletivé” és képmutatóvá vált.
Határozott ellenállás: a méltóság példája
A KKP által vezetett üldözés ellenére a Fálun Dáfá több mint 100 országban, minden kontinensen elterjedt, és Kína hagyományos kultúrájának a kincseként tartják számon. Az évek során több ezer díjat és kitüntetést kapott azért a hozzájárulásért, amit az elvei és előnyei révén nyújtott az emberiségnek.
A Fálun Dáfá-gyakorlók bátorságból és méltóságból mutattak példát a világnak azzal, hogy ellenálltak a kommunista rezsim brutalitásának. Az elképzelhetetlen nyomás ellenére nem mondtak le az Őszinteségről, Jószívűségről és Türelemről, olyan értékekről, amelyeken mindannyian osztozhatunk, függetlenül attól, hogy melyik országban élünk, és nem fogadták el passzívan egy bűnöző rezsim visszaéléseit. Békésen, de határozottan ellenálltak, kockára tették az életüket, hogy segítsenek a börtönökben ülőknek vagy a legkülönbözőbb módon üldözötteknek, valamint a többi kínai embernek, hogy ne vegyen részt a propaganda miatt a gonosztettek elkövetésében, amikért előbb-utóbb mindnyájunknak fizetnie kell.
Sok gyakorló, személyes kockázatot vállalva, fáradhatatlanul dolgozott Kínában és nemzetközi szinten is az atrocitások leleplezésén és megállításán. És megállás nélkül, már több mint két évtizede teszik ezt.
És e szüntelen erőfeszítések eredményeként a minden társadalmi rétegből származó kínaiak közül sokan képesek voltak átlátni a KKP hazugságain és rágalmazó propagandáján, és nem ritkán konkrét lépéseket tettek a Fálun Gong-gyakorlók támogatására. Sőt, néhányan azok közül, akik korábban a KKP propagandája által megtévesztve üldözték a Fálun Dáfá követőit, gyökeresen megváltoztatták a hozzáállásukat: a bűnüldöző szervek sok tagja és egyes települések tisztviselői most aktívan védik a Fálun Dáfát gyakorló lakosokat, és nem hajlandók letartóztatni őket a nyilvánosság tájékoztatására szolgáló tevékenységeik miatt.
Az atrocitások leleplezése a Kínai Kommunista Pártból és a hozzá tartozó szervezetekből való kilépések hatalmas és folyamatos hullámát indította el Kínán belül, ami alapjaiban rázta meg a vörös rezsimet. Eddig több mint 350 millió kínai döntött úgy, hogy lemond tagságáról.
Az idők változnak, a történelem kerekei forognak. Jiang Zemin – aki egykor Kína egyik legrettegettebb mészárosa volt – és minden cimborája egyszer majd felelni fog a bűneiért.
És a Fálun Gong-gyakorlók története még nem ért véget. Ők nem áldozatok, ahogy a Kínai Kommunista Párt szeretné, hanem korunk hősei, akik példájukkal megmutatták, hogy a terror, bármilyen kemény és sötét is, nem tudja kioltani a bennünk lévő Fényt. Megmutatták, hogy az Őszinteség, Jószívűség és Türelem erősebb a Gonosz bármely formájánál. Bátorságukkal és jóságukkal mindnyájunk számára inspirációt jelentenek.